Ember, nem adat: Emlékezés a pandémia áldozataira

A koronavírus világjárványban már több tízezer honfitársunk vesztette életét. Ez nem pusztán egy szám. Nem adat. Életek. Szeretnénk arcokat, sorsokat kapcsolni a pandémia áldozatainak sorszámaihoz, elmondani, kik voltak ők, emléket állítani nekik.

Arcok a statisztikák mögött

Minden napi esetszám mögött szeretett szülők, nagyszülők, testvérek, barátok álltak. A pandémia első hullámában elvesztettük a nyugdíjas tanárt, aki négy évtizeden át formálta a fiatalokat. A második hullám elvitte a kisvárosi orvost, aki éjjel-nappal dolgozott betegeiért. A statisztikák hideg számai elfedik azokat a meleg öleléseket, nevetést, bölcsességet, amit ezek az emberek adtak családjuknak és közösségüknek. Ők nem névtelen áldozatok – ők a mi történetünk részei, akiknek emléke örökre velünk marad.

Az élet folytatódik, de másképp

A járvány nemcsak életeket vett el, hanem megváltoztatta a mindennapjainkat is. Az emberek új módokat kerestek a kapcsolattartásra, a munkára, a szórakozásra. A digitális tér jelentősége megnőtt – az online oktatástól kezdve a távmunkán át az online kaszinókig minden átalakult. Ez utóbbiak különösen ellentmondásos szerepet töltöttek be: míg egyesek számára a bezártság alatt szórakozási lehetőséget jelentettek, másoknak menekülést a magány elől. A felelős szolgáltatók felismerték, hogy platformjaikon valódi emberek keresnek kikapcsolódást nehéz időkben, és ennek megfelelően fokozták a játékosvédelmi intézkedéseket.

Emlékezés és tanulság

A pandémia legfontosabb tanulsága talán az, hogy minden élet számít. Minden egyes ember, akit elvesztettünk, pótolhatatlan volt valakinek. A gyász nem statisztika – személyes, mély és tartós. Az áldozatok családjai nemcsak szeretteiket vesztették el, hanem gyakran a búcsú lehetőségét is, a zárt kórháztermek miatt. Ez a kollektív trauma nemzedékek számára meghatározó marad.

Előre tekintve

Kötelességünk emlékezni és tisztelegni azok előtt, akiket elvesztettünk. Nem engedhetjük, hogy nevük, történetük elhalványuljon a múltban. Emlékük arra int bennünket, hogy becsüljük meg az életet, vigyázzunk egymásra, és soha ne felejtsük el: a számok mögött mindig emberek vannak. Arcok. Sorsok. Szeretet. Az ő emlékük kötelez bennünket, hogy jobbá tegyük a világot, amelyben élünk, és felkészültebben nézzünk szembe a jövő kihívásaival.